Szalacs község Románia északnyugati, Bihar megyének pedig az északi részén helyezkedik el, Szatmár megye szomszédságában. A 470 26’ északi szélességi kör és a 210 55’ keleti hosszúsági kör találkozásánál fekszik. Hét település határolja: keleten Szilágypér, délen Magyarkéc, délnyugaton Érbogyoszló, nyugaton Ottomány, északnyugaton Gálospetri, északon Érvasad és Érendréd. Földrajzilag az Érmellék nevű tájegységhez tartozik.

Közigazgatásilag 1956-tól hozzátartozik Ottomány falu, amely korábban Értarcsához tartozott. A kommunizmus utolsó éveiben Albis és Érbogyoszló is Szalacshoz tartozott.

Gépkocsival az  Érmihályfalvát Margittával összekötő 191 F jelzésű műútról lehet megközelíteni az Ottományból kivezető -es számú megyei úton. A vasúthálózat sajnos elkerülte. A település a Szilágyságból eredő Ér patak (ma már csatorna) baloldali teraszán épült. Délen a Berettyó-menti dombok, északon pedig az Ér-csatorna fogják közre. Ősidők óta meghatározó szerepe volt e földrajzi tényezőknek a település életében.

Az újkori térképekről megállapíthatjuk, hogy Szalacstól kezdve, ahol az Ér a megyébe lépett, egészen Félegyházáig, illetve a Berettyóig, széles mocsársáv húzódott.  A leírások is állandóan hangsúlyozzák, hogy a falvakat nehezen járható mocsarak veszik körül. Ez a mocsaras táj szabta meg az Érmellék ökológiai sajátosságait hosszú évszázadokon keresztül. Az egykori buja növényzetű erdők emlékét ma már csak a települések dűlő-nevei őrzik. A nádasok, mocsarak századunk közepéig fennmaradtak. 1967-ben kezdik el a lecsapolási munkálatokat, melynek eredményeként több tízezer hektárnyi terület vált megművelhetővé.

Az 1989-es fordulat után történtek kezdeményezések rezervátumok létrehozására.

A települést délen dombok (Szalacs-Székelyhídi dombvidék), északon pedig az Ér egykori mocsaras, lápos világa fogta közre. A vörös agyaggal fedett dombok kiválóan alkalmasakak voltak szőlőtermesztésre is. S hogy a szalacsi emberek mennyire osztották — osztják ma is — az ókori bölcsességet, miszerint borban az igazság, mi sem bizonyítja jobban, mint a domboldalba vájt, nagy gonddal épített és karbantartott pincesorok, melyek napjainkban megközelítőleg 970 pincéből állnak.

A nádasok kitűnő búvóhelyként szolgálhattak a betolakodókkal szemben. A halászoknak, vadászoknak, gyékényfonóknak pedig a megélhetést jelentették.

A nádasok kitűnő búvóhelyként szolgálhattak a betolakodókkal szemben. A halászoknak, vadászoknak, gyékényfonóknak pedig a megélhetést jelentették.

A természeti környezet az építkezésre is kihatott. Szikla, kő ezen a területen nem található, a fa is drága volt. Téglát, zsindelyt csak a templomok építéséhez használtak. Ezért itt a házakat és a melléképületeket sárból, döngölt földből, nádból, vesszőből, vályogból emelték.
 
     
     
 
 Helytörténet
 Földrajzi adatok
 Népesség
 Közigazgatás
 Aktualitások
 Képgaléria
 Közlemények
 Fórum
Proiecte de hotărâri
Hotărârile consiliului local
Informaţii publice
      Pr. cu finanţare neramburs.     
Anunţuri
Contracte de interes public
Concursuri
Anunţuri, licitaţii şi achiziţii
Declaraţii de avere
Proiecţia mediului
 
salacea  | 2008
powered by EMERiGOS
web design oradea